A 15. Kendo Világbajnokság: csalódás? – a japán-koreai döntő kapcsán – kendoguide.com cikk


Ebben a bejegyzésben reposztolom magyarul a kendoguide.com hírlevél egy részét, ami a nemrég lezajlott kendo VB férfi japán-koreai csapat döntőjével foglalkozik.

Imafuji Masahiro (kendoguide.com – hírlevél):  www.kendoguide.com

A 15. Kendo Világbajnokság: csalódás?

Először is hadd gratuláljak a Japán Válogatottnak! És persze szeretném megköszönni az összes résztvevőnek, hogy osztozhattunk a küzdelmeikben, a mestereknek az elmúlt három nap fáradozásait, és természetesen a háttérben dolgozó segítők mukáját is. Végezetül pedig köszönet a Japán Kendo Szövetségnek a verseny élő közvetítéséért.

Mindannyian sokat tanultunk a bajnokság alatt. Mind a versenyzők, mind a bírók a világ élvonalába tartoznak és azért jöttek, hogy hazájukat képviseljék. Remek alkalmunk nyílt a tanulásra.

Téves bíráskodás?

Biztos vagyok benne, hogy voltak hol látványosan, hol kevésbé, de téves bírói ítéletek. Néhány megítélt ipponról azt gondoltam, hogy valójában nem is volt az, néhány másikról pedig úgy véltem, meg kellett volna adni. Néhány esetben úgy véltem, büntetést kellett volna megítélni a helytelen tsubazeriai miatt. De tudjátok mit? Ez az én személyes, mostani kendo szintemnek megfelelő véleményem. Amellett pedig a számítógépem előtt ülve a Ustream-en néztem a versenyt. Ez pedig nem ugyanaz, mint a páston állva bíráskodni.

A bírák tudomásom szerint legalább két bírói szemináriumon vettek részt a versenyt megelőzően. Időt és fáradságot áldoztak arra, hogy jobb shinpan-ok legyenek a versenyen. Egyikük sem akart hibázni. A tőlük telhető legjobbat nyújtották, csakúgy, mint a versenyzők.

Mellesleg, azok a bírók, úgy hiszem legalább 7.danosak, vagy magasabb fokozatúak voltak. Nem gondolom, hogy mindig helyesen ítéltek, de legalábbis meg volt az oka annak, amiért az adott pillanatban az adott döntést hozták meg. És biztos vagyok benne, hogy értékelték később az ítéleteiket, hogy azzal is javíthassanak bírói képességeiken. És abban is biztos vagyok, hogy a verseny folyamán / után összegyűltek és egymás között is megbeszélték mennyire jó/ rossz döntéseket hoztak. Reméljük, hogy a mesterek jó megoldásra jutnak.

Fütty és éljenzés a nézők soraiból?

Ez vajon az ő hibájuk? Valószínűleg nem. Ez a tanáraik hibája. Sőt tovább megyek, ez a japánok hibája. A nézők azért fütyültek és azért éljeneztek hangosan, mert azt hitték, hogy ez megengedett. Az egész bajnokságot végignéztem, de nem emlékszem, hogy felhívták-e a nézők figyelmét, hogy ilyet nem szabad. Ha igen, akkor nem tanultak valami gyorsan.

Amit ebből az esetből tanultunk az az, hogy el kell mondanunk a következő generációknak, hogy hogyan kell nézni a kendót, főleg a nagyobb versenyeket, mint amilyen a világbajnokság is. Sok kendós illeti rossz szavakkal a bírókat közvetlen közelről, mialatt még az adott meccs folyamatban van. Hogy ezt honnan tudom? Fukushin (al-bíró) voltam egy ilyen shiainál. Ez volna, amit a kendoból tanulunk? Van még mit akkor…

A japán versenyzők a férfi csapat döntőben

A kendó, amit a mostani világbajnokság férfi csapat döntőjében láthattunk az a kendó volt, ami nem tűrt vereséget. Biztos vagyok benne, hogy a japán versenyzőktől mindenki azt várta el, hogy megnyerjék a versenyt, biztos meg is mondták nekik, hogy nem veszíthetnek. Itt a nem veszítésen azt értem, hogy nem veszíthettek pontokat. Ezért volt olyan sok tsubazeriai a döntőben.

A japán csapat azt tette, amit elvártak tőle és megnyerte a bajnokságot. Jóllehet ez nem az volt, amit a világ kendó rajongói látni szerettek volna tőlük. Valószínűleg sokatoknak nagyon tetszett az, ahogyan Takanabe senshu vívott az egyéni döntőben. A csapat döntőre pedig mintha kicserélték volna. Ez pedig azért volt, mert nem veszíthetett. A csapat nyerésre állt, neki pedig nem volt más dolga, mint kihozni a meccset döntetlenre. Ezért küzdött a csapat döntőben úgy, ahogyan.

Miközben néztem őt, arra gondoltam: “Milyen keményen igyekszik elkerülni a vereséget a csapatért”.

Fiatal koromban sokszor voltam hasonló helyzetben taishoként (a csapat utolsó vívója). Sok esetben azon múlt, hogy a csapatom bejut az Össz-Japán Junior Bajnokságra, hogy én nem veszítek. Vagy fordítva, bár vesztettem, a csapat azért nyert mégis, mert képes voltam szerezni egy pontot az ellenfelemtől.

Mi célból jön hát egy csapat a Világbajnokságra?

Egyesek azért, hogy tanuljanak. Mások azért, hogy győzzenek.

Mindegyikük azt tette, amiről azt gondolta, hogy elvárják tőle. A Japán Válogatott tagjai azt tették, amit elvártak tőlük, vagyis nyertek, ugyanakkor az, ahogyan vívtak, nem olyan volt, mint ahogy általában vívni szoktak. Azt láthatjátok, ha megnézitek őket az Össz-Japán Kendo Bajnokságon. Nagyon agresszívan küzdöttek és sokszor blokkoltak is a mostani vb döntőben. De tudjátok miért? Mert nem akarták, hogy megvágják őket és ezáltal veszítsenek.

Ez sok embernek nem tetszett, mert a kendo nem a győzelemről és a vereségről szól. Ezzel teljességgel egyetértek. De egyszerűen nem okolhatjuk őket azért, mert azt tették, amit elvártak tőlük. Ezek a versenyzők még mind fiatalok és még a kendo verseny fázisában vannak. Természetes, hogy győzni akartak, hogy meg akarták tartani a Bajnoki címet.

Nem tudom, mit mondtak nekik a versenyt megelőzően, de feltételezem, hogy azt, hogy győzzenek és tartsák meg A bajnoki címet. De ezt persze csak én gondolom.

Ajánlom-e a tanítványaimnak, hogy úgy tegyenek, ahogy a Japán Válogatott?

Nem. Sajnos, nem mondhatom a tanítványaimnak, hogy vegyék át azt a stílust, ahogy ők küzdöttek a csapat döntőben. És az is probléma lenne, ha azért kezdenének úgy kendózni, mert ezt látták a Japán Válogatottól. Röviden, ahogy küzdöttek, az ellenkezik azzal, amit én tanítok.

A tanítványaimnak azt is elmondom, hogy miért tették, amit tettek a verseny közben. Pontosan azt mondom nekik is, amit itt leírok.

Még ha olyan helyzetbe kerülünk is, hogy a csapatunkért nyernünk kell, azt mondom nekik, hogy ne menjenek túl közel tsubazeriaiban csak azért, hogy ne kapjanak vágást és ne veszítsenek.

Velem együtt a világ kendó rajongói A Japán Kendótól azt várják, hogy szép és erős legyen. Azt az ideális kendót akarjuk látni tőlük, amit a mestereink nekünk is tanítottak. Tovább megyek, számomra nem is annyira fontos, hogy Japán megnyeri-e a versenyt, ameddig képes “nagyszerű” kendót mutatni a világnak.

Van egy olyan mondás, hogy:

Veszíteni a versenyben, de győzni a kendoban

Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy elvesztetted a versenyt, de a kendód szebb és nagyszerűbb volt.

Ez az, amit én elvárok a japán kendótól. De lehet ez túl nagy kérés, amióta a világ országainak kendó színvonala annyira megemelkedett, hogy Japán nem tud többé könnyedén nyerni, ugyanakkor mégis elvárják tőlük a győzelmet. Sajnálom a japán versenyzőket.

Nekik azt az utasítást kell adják, hogy menjenek és mutassák meg az ideális kendót. Ha vesztenek, nem baj de ne veszítsenek úgy, hogy nem mutatták meg a  kendó szellemét.

Nagy szakadék van az ideális kendó és aközött, amit a versenyen látunk. Úgy gondolom, ez a probléma.  A verseny egy fontos fejlődési fázisa az embernek, hogy jó kendókává váljon. Rajta keresztül sokat tud tanulni önmagáról, jó motiváció a gyakorláshoz és ami a  legfontosabb: tesztelni tudjuk önmagát.

Ez az amiért tényleg fontos lenne az eszünkben tartani: a kendó nem az ippon-szerzésről szól.

Összefoglalnám ezt a részt egy híres történeten keresztül:

A néhai Naito Takaharu mester ( a Budo Senmon Gakkor nagymestere) erős aggodalmat érzett a korabeli legjobb kendoka személyének verseny általi eldöntése miatt 1929-ben, amikor az első Tenran Jiai-t (Verseny a császár színe előtt) rendezték.

Nem tetszett neki az ötlet, mert az ilyen versenyek megsemmisíthetik a kendo célját és győzelem-orientálttá tehetnék. Nem értett egyet a verseny megtartásával de azt a császár parancsára rendezték és mivel Naito mester nagyon tisztelte a császárt, nem ellenkezhetett.

És azt mondta,

a japán kendo meghalt.

És sírva fakadt.

Mindig kellő fenntartással kezelem az ilyen régi történeteket, mert nem voltam jelen, amikor történtek. De a Naito senseiről szóló cikkek alapján az ő kendója a Ki kendója volt, ami azt jelenti, hogy nem számított neki, hogy ő vág vagy kapja a vágást, csak az, hogy lenyűgöző nyomást gyakoroljon az ellenfelére, és véghez vigye a támadást.

Én úgy értelmezem az ő ideális kendóját, hogy sokkal többre értékelte a találat végrehajtását megelőző folyamatot. A cél eltalálása csak egy következmény. Ha a folyamat nem megfelelő, akkor a cél eltalálása nem számít.

Ez a világbajnokság talán jó alkalom a kendós társadalomnak, hogy egy kicsit elgondolkodjon.

Ezért kell több ideális kendót mutatni a világnak.

A világbajnokság jó lehetőség mindenkinek, hogy nagyszerű kendót lásson. Persze, most már van youtube és az Össz-Japán Kendó Szövetség és más kendo társaságok, mint a Kendo World akik arra törekszenek, hogy közvetítsék a kendót a világnak.

De a világbajnokság kezd egyre több figyelmet kapni a médiától mind a házigazda, mind a többi országban is. Nekünk kendókáknak, és velünk együtt az egész világnak szükségünk van arra, hogy jó példákat lássunk arra, hogy milyennek kellene lennie a kendónak és mi kellene, hogy legyen a célunk a saját kendo shugyōnkban.

A fiatalok természetesen a gyors és izgalmas kendót részesítik előnyben. Ezt jó dolognak tartom. De a MI felelősságünk, hogy megmutassuk nekik, hogy milyen a jó kendó. Japánban a Kyoto Taikai-on 8 danos mesterek mutatják meg a fantasztikus kendójukat. A világnak pedig erre van szüksége a világbajnokságok során is.

Szeretnék bemutatni két videót az idei Kyoto Taikairól, a Kendo World felvételein, hogy lásd, mennyire mély is tud lenni a kendo:

Toda sensei & Kondo sensei

Sakudo sensei & Masago sensei

Fordította: Nagy Lini és Vachter Ákos

Original text:

Hiro Imafuji (kendoguide.com – newsletter):  www.kendoguide.com

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s