Kenshi247.net: A tsuki problematikája


kendo-picture-Eiga Naoki-tsukiElső tapasztalataimat a brit kendo csapat tagjaként szereztem évekkel korábban: néhány barátommal közösen megegyeztünk, hogy együtt fogunk tsukit gyakorolni. Nem igazán tanítottak rá bennünket, és elbökögettük egymást egy-két évig, miközben azért fejlődtünk valamicskét. Évekkel később most a tsukit, mint alapvető technikát tanítom, és onnan, hogy azt gondoltam, hogy milyen menő, oda jutottam, hogy el sem tudom képzelni a kendot nélküle.

Akárhogy is, a következő cikk 1978-ból származik, jó szórakozást!

George McCall

Takizawa Kozo hanshi:A tsuki problematikájával kapcsolatban

– hogyan tegyük a tsukit a gyermekek kendójának meghatározó technikájává

Van egy nagyon régi mondás, mi szerint “a kendo tsukival kezdődik és tsukival végződik” (ezt a mondást a Hokushin itto-ryu-nak szokás tulajdonítani). Ezt láthatjuk akkor is, ha a kendo no kata felépítését vesszük alapul, nevezetesen, hogy igyekeznünk kell a kensennel az ellenfél testének középvonalára nyomást gyakorolni, végig neki szegezve a kard hegyét (ez jut kifejezésre a zanshinban is.)

A háború után kijelentették, hogy a tsuki túl vezélyes ahhoz, hogy általános iskolás korú gyermekek gyakorolják, egyúttal olyan szabályokat alkottak, melyek szerint az adott korcsoportba esők számára rendezett versenyeken nem alkalmazható. Emiatt általánossá vált, hogy a normál gyakorlás során többé nem tanítják ezt a technikát.

(Angol fordító: Lehetséges, hogy Takizawa sensei arra utal, hogy nemcsak hogy a gyerekek nem tanulták meg ezt a technikát, de a tsukihoz való speciális viszonyulás kihat a felnőtt kori kendójukra is. Ezt pontosan alátámasztja a személyes tapasztalatom, mely szerint sokan jó kendót fejlesztettek ugyan ki, mégis haboznak alkalmazni, vagy egyáltalán gyakorolni a tsukit.)

A háború utáni kendót sportként formálták újra, ennek megfelelő szabályrendszerrel. Emiatt fontosabbá vált a biztonság, és a korábbi (háború előtti) kendo pedagógia hagyományos elemei nem kívánatossá váltak – úgy mint a lábsöprés, birkózás, tolás, lökés (ippon szerzés célja nélkül), páncéllal nem védett részek megütése. Ezek mind hansokuvá lettek. A tetejébe – a fül megütése miatt érzett fájdalom következtében – az érvényes yoko-men vágás csak a fül feletti részekre szűkült, a tsuki pedig tiltva lett az általános iskolás és az alatti korúak számára. Az aprólékosan megfogalmazott szabályok minden olyan elemet, ami veszélyesnek volt tekinthető, megtiltottak.

A háború elötti kendóra budoként tekintettek (bujutsu), így gyakorta az olyan dolgok, mint a lábsöprés, dulakodás, tolás, taszítás stb., sőt egyes esetekben a legerőszakosabb megnyílvánulások is nyíltan, bűntetés nélkül fordultak elő. Ebben az időben az idősebb férfiak, a nők és a fiatalok tétováztak, hogy gyakorolják-e a kendót.

(Angol fordító: A női kenshik (egyáltalán?) nem fordultak elő a háború előtt. Az egyetlen eset, hogy női gyakorlókkal találkozhatunk, Sakakibara gekkikenkai-án fordult elő, s ott is csak, mint showelem, látványosság. Nem hiszem, hogy arról lett volna szó, hogy “tétováztak”, de nem tudtak gyakorolni, hanem egyszerűen csak nem lehetett.)

Manapság a kendót műkedvelők gyakorolják. Az, hogy gyerekek, fiatalok, nők és idősek együtt tudnak gyakorolni, nagy mértékben a biztonságra fektetett nagy hangsúly miatt van. Úgy tekinthetjük, hogy elsősorban ezek a jellemzők felelősek a modern kendo sikeréért.

Másfelől, az aprólékos szabályozás miatt előfordul, hogy a vívók szándékosan próbálják megszegni őket, időt nyerni tsubazeriaiban stb. Alapvetően, a győzelem megszerzésére irányuló különféle módszerek terjednek el a kendo eredeti lényegének – etikett, szigorúság, intenzitás – rovására.

Emiatt, anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a modern kendo sikerét, mélyrehatóan át kell gondolnunk mivé is vált a kendo. Egy példa erre az az eset, hogy megtiltottuk az általános iskolás és az alatti korú gyermekek számára a tsuki használatát; illetve, ha másféleképpen közelítjük meg,  a kendo alaptéziséből – ami megütni egy tiszta DATOTSU-t, vágás vagy szúrás által – a szúrás részt kivettük; így túlzás nélkül állíthatjük, hogy a kendo, amit így kaptunk, nem teljes (deformált.)

Megvizsgáltam a kendós közösség álláspontját a “tsuki egy veszélyes technika” témával kapcsolatban és arra jutottam, hogy akadnak köztük, akik úgy vallják ezt, hogy bármiféle példával alátámasztanák azt; az ő véleményük teljes mértékben teoretikus. Azok az oktatótók, akik egyöntetűen ezt hangoztatják, rossz képet festenek a háború előtti kendóról. Különösképpen azok vannak ezen a véleményen, akik nevelési célzattal, iskolákban oktatják a kendót.

Ebben a fent említett szituációban, ahol is az általános (teoretikus) vélekedés bizonyítás nélkül veszélyes technikának tekinti a tsukit, és emiatt megtiltja használatát az általános iskolás és az alatti korúak körében, egy szituációban, ami gátolja a kendo növekedését/ fejlődését és akadályt gördít az elé, hogy a kendo tradíciója a jövő generációira átszármazhasson, sürgetnünk kell az oktatókat, hogy tisztázzák le a tsuki technikát (hogy helyes használata érthetővé váljon.)

Amikor a gyerekek, akik a dojomba jönnek (6-12 évesek), képesek felvenni a bogut és egy bizonyos megfelelő szinten kakarigeikozni, az első dolog, amit megtanítok nekik, a morotetsuki. Ha ebben a korban ismerkednek meg vele, természetes módon fognak tudni jó technikát elsajátítani. A tsuki tanulmányozására való  buzdítás célja az, hogy a gyerekeknek meg kell értetniük a kihon következő lényeges pontjait:

1. Vágj úgy ment, mintha tsukira céloznál, ne hagyd, hogy a kensen kitérjen a középvonalból (helyes chudan no kamae).

2. Segít megszabadulni a természetellenes tenouchitól (helyes fogás).

3. Ne kézzel végzed a tsukit, hanem csípőből (helyes testhasználat).

4. A motodachi az áll leszegésével fogadja a tsukit és megőrzi a helyes testtartást (helyes testtartás)

5. Ha a motodachi lábmunkája rossz (a sarka a földet éri), megeshet, hogy el fog esni (helyes ashisabaki)

6. Mind a motodachi, mind a gyakorló hozzáállása komoly lesz (a nyomás érzése)

A tsuki alkalmazása a fenti pontok elsajátításának céljából nagyon lényeges.

Mostantól kezdve szeretném és elvárom, hogy azok, akik gyerekeket oktatnak, ne úgy mutassák be nekik a tsukit, mint egy veszélyes technikát, hanem mint a kendo alapmozgásának lényeges elemét. Mint egy biztonságos és fontos részét a tanítási módszereknek, hogy a tsuki használata szélesebb körben elterjedjen. Ha a gyerekek számára elérhetővé válik a tsuki technika gyakorlása, az a későbbi életük során is előnyt jelent majd számukra. Ennek megkönnyítésére ki kell eszelnünk egy módszert az oktatók tanítási képességének fokozására.

Takizawa Kozo hanshi

Showa 53 (1978), Január 20.

Eredeti Forrás:

思斉館滝澤道場 創立30周年記念誌。平成12年発行。非売品。 初代館長藩士九段瀧澤光三。

Angol nyelvű forrás:

http://kenshi247.net/blog/2011/07/25/concerning-the-problem-of-tsuki/

Fordítás, újraközlés engedéllyel. Translated with permission.

Takizawa Kozo hanshiról további információk találhatók a kenshi247.net-en angolul itt:

http://kenshi247.net/blog/2011/04/15/takizawa-kozo-hanshi/

Kiegészítések: (köszönet Suhajda A. Zoltánnak)

  • datotsu » da/uchi (打) + totsu/tsuki (突) = ütés [és] szúrás. A karatéban az uchi oldalirányú ütést, vagyis csapást jelent. A tsuki az egyenes irányú ütést, tehát eszközzel döfést, szúrást. 
  • Morotetsuki: kétkezes döfés (諸手突き) 
  • Katatetsuki: egykezes szúrás (片手突き)
  • lábsöprés: ashibarai (足払い) 
  • gáncs: ashikake (足掛け) 
  • hansoku (反則): a szabály megszegését, szabálysértést, szabálytalanságot jelent

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s