Kenshi247.net – George McCall: Shinai Complex


2001-ben, az EB előestéjén Bolognában volt szerencsém Honda Sotaro sensei-vel, a brit kendo válogatott edzőjével beszélgetnem a shinairól. Azért került szóba a téma, mert a példány, amit magammal vittem, nem volt egy szerencsés választás és a tanácsát szerettem volna kérni.

A barátaim közül sokan azt vallják, hogy azt kell használni és megbecsülni, ami van, de én ennél egy kicsit válogatósabb voltam. Jól emlékszem arra, amit Honda sensei mondott arról, hogy mennyire fontos, hogy megtaláld a hozzád leginkább illő shinait, és nem feltétlenül baj, ha az ember válogatós a shinai kiválasztásánál.

Megnyugodtam, hogy az aggodalmam felesleges volt. Viszont ebben az időben az internetes shinai rendelés még gyerekcipőben járt és az európai kendo felszerelés beszerzése meglehetősen nehézen ment, így nem igazán volt lehetőségem válogatni.

Ugorjunk egy kicsit előre, 2006-ra. Japánban éltem pár évig és hihetetlenül egyszerűvé vált eljutni egy kendo boltba és személyesen kiválasztani és megvásárolni egy shinait. Ebben az évben jelent meg a Kendo Nippon júniusi számában egy cikk „Az én kedvenc (típusú) shinaim” címmel. A cikkben 24 kenshit kérdeztek meg Japán különböző pontjairól arról, hogy melyik fajta shinait részesítik előnyben.

Chiba Masashi, hanshi (Tōkyō, 170cm / 79kg)

„Egy 3,5 „ököl” hosszúságú tsukagawa-t mind chudanban és jodanban is tudok használni.”

Kezdettől fogva soha nem használtam dōbarit vagy nagyobb shinait. Habár ma már nem találsz ilyet, én jobban szerettem egy vékony, de erős shinait használni, melynek neve: 清次 (a pontos fordítás és kiejtés bizonytalan).

Átlagos testfelépítésem van, így átlagos méretűek a kezeim is. Talán emiatt is szeretem, ha a markolat annyira vékony, hogy mikor megszorítom a shinait, a kisujjam vége megérinti a hüvelykujjam legalját. Ha egy vastagabb markolatot használnék, az veszélyeztetné a sebességem és a fürgeségem.

A szabványnak megfelelő shinai kiválasztásánál megálltam az 510-520 grammnál. Amikor fiatalabb voltam, 530-540 grammosakat használtam, de ezt lecsökkentettem ahogy idősebb lettem.

A tökéletes markolat hosszúsága számomra megegyezik az alkarom hosszúságával a könyökömtől mérve. Ezt tekintve kritériumnak 37.5-ös tsukagawát használok. Ha „ökölben” szeretném kifejezni, ez mintegy 3,5 öklöt jelent. Ez az, amit a Moribudogu-val csináltatok. Ha ilyen hosszúságút/méretűt választok, akkor azt chudanban és jodanban egyaránt könnyen tudom használni.

(A shōgō fokozatok a megjelenés idejének megfelelőek)

Kyōshi 8. dan:

[ Név (prefektúra, magasság/testsúly, kedvenc shinai fajta, ha van) a nevekben a hosszú magánhangzók nincsenek jelölve]

Kano Tsuyoshi (Chiba, 171cm/82kg): Egy kis levágás a markolat végéből közelebb visz az igazi kard méretéhez.

Kuboki Fumio (Kanagawa, 181/63, chokutō): Olyan shinait szeretek használni, ami nehezebb a megszokottnál.

Takahashi Toshiaki (Kyōto, 177/77): Figyelek az egész shinai egyensúlyára és olyasmit keresek, ami képes „vágni”.

Makita Minoru (Chiba, 175/84): A markolatom rövidítésével egy egyenesebb stílusú kendót érek el.

Kuboki Masaru (Tōkyō, 160/59, többnyire kotō): Iskolás korom napjai óta fordítok figyelmet a shinaimra. A hozzám igazított apró változtatások mind hozzájárulnak a semé-m fejlődőséhez.

Futagoishi Takashi (Hyōgo, 173/75): Mikor aktív versenyző voltam, a könnyedségre törekedtem, most az egyensúlyra.

Tajima Makoto (Shiga, 178/81, chokutō): Csak akkor fedeztem fel, hogy hogyan használjam a shinogit mikor a dobariról áttértem a chokutora.

Kawata Kiyomi (Tokushima, 171/68, koban): Csak akkor kezdtem el koban tsukát használni, miután hachidan lettem.

Ujiie Michio (Tokyo, 170/75): Én inkább az alapján választok shinait, hogy milyen érzés a kezeimben, mint hogy milyen típusú vagy formájú.

Tasaki Hiromitsu (Kyōto, 172/78, kotō): Több éve palástolom gyengeségemet vastag markolat használatával.

Nishikawa Kiyonori (Tōkyō, 184/78): Megérzem a tsukagawa hosszúságának legkisebb változását is.

Kyōshi nanadan:

Yamaguchi Akio (Yamanashi, 175/81, kotō): Miután megnéztem egy híres sensei shinaiját, megváltozott a nézetem. A célom az, hogy a könnyűt shinait használjam erősen.

Yuzawa Hiroshi (Akita, 179/82): Arra törekszem, hogy ne érezzem a shinaim nehézségét.. (Megjegyzés: Yuzawa sensei 610 grammos shinait használt mikor részt vett a senshuken taikai-on. Most egy 570 grammosat használ.)

Eiga Hideyuki (Hokkaidō, 178/88): Mivel minden shinainak más tapintása van, érzem, hogy valóban élő dolgok.

Imura Yoshiki (Ishikawa, 178/85, dōbari): Muszáj egy bizonyos márkájú shinait használnom(火の國) egy jó ippon szerzéséhez.

6.dan és alatti:

Makita Naoto (5dan, Chiba, 178/80): Az erős találat céljából én nehéz shianit használok.

Tanaka Takanori (5dan, Tōyama, 158/76): Szeretek olyan shinait használni, amellyel könnyedén tudok sikeres wazát végrehajtani még a magas ellenfelekkel szemben is. 

Nakabara Izumi (5dan, Kagawa, 187/90, Chokutō): Az alapanyagok minősége (pl.: bambusz)) visszatükröződik a vágás erejében.

Hoshino Toshiyuki (5dan, Ishikawa, 177/75): Mikor shinait választok, ellenőrzöm a kezem felé eső egyensúlyt és azt, hogy a shinai olyan bambuszból készült-e, ami gyökeresen lett kiszedve.

Omura Ken (4dan, Shimane, 174/70, kotō): Ahhoz, hogy javítsak az ipponom minőségén, szigorúan ellenőrzöm, hogy hol van az egyensúly.

Hölgyek:

Yano Hiromi (renshi 6dan, Kagawa, 160cm, dōbari): Első gyermekem szülése után shinait váltottam és sokat javult a kamaém.

Nakamura Yuko (5dan, Iwate, 168cm, dōbari): Én a tsukagawán módosítok, hogy passzoljon a kezeim méretéhez.

Nobutani Kana (3dan, Shimane, 158cm, dōbari): Nincs különösebb megszokásom, csak lengetem a shinait és közben figyelem, milyen érzés.

Shinai típusok, röviden:

A következőken röviden szeretnék szót ejteni a fent említett „kedvenc” shinai típusok némelyikéről. Ezek nem precíz leírások, mivel a készítőn is múlnak a tulajdonságaik.

Kotō (古刀型): A shinai teste általában vékonyabb, mint a nomál shinaié és az egyensúly szétárad az egész testen. Azt mondják róla, hogy ez az eredeti, egy sokkal tradicionálisabb stílusú shinai.

Dōbari (胴張り型): Ez a shinai sokkal vaskosabb. A test markolathoz közelebb eső része, ahol a shinai súlypontja is megtalálható, nagyobb hangsúlyt kap.

Kisebb átfedésekkel, a következő típusok is használatosak:

Chokutō (直刀): Nagyon egyenes típusú shinai,  aminek az egyensúlya (tapasztalataim szerint) minden készítőnél különbözik. Hasonló a fent említett Kotō-hoz.

Koban (小判): Az a shinai amleynek a markolata ovális, így a fogása sokkal inkább hasonlít a valódi kard markolatára. Tapasztalatom szerint ezek hasonlítanak a dobari shinaikhoz. (Talán a kerek markolat átformálásából adódó egyensúly módosulás miatt.)

Néha hallani más kifejezéseket, úgy mint a jissen (実践型/実戦型), de általában ezek nem változtatnak túl sokat az alap dizájnon, csak az egyensúlyon és talán a tsuka hosszúságán.

Írta: George McCall (kenshi247.net),

Eredeti cikk: http://kenshi247.net/blog/2010/09/06/shinai-complex/

Fordította: Nagy Lini (MJKK)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s