Tokitsu Kenji: Narazaki mester portréja (1989)


NARAZAKI1998
Narazaki Masahiko hanshi 9. dan 楢﨑正

 Nagy örömömre szolgál, hogy bemutathatom kendós társaimnak Narazaki Masahiko mestert. Mrs. Keiko Deguitre számos cikket ajánlott a figyelmembe a mesterről, melyeket képtelen voltam úgy végigolvasni, hogy el ne érzékenyültem volna közben.

 

Narazaki mester “men”-je

A japán kendósok afféle modellként tekintenek Narazaki mester men uchijára, mely egy az ellenfél fejére irányuló kirobbanó erejű vágás (csapás) azután, hogy a rá gyakorolt nyomást a legvégsőkig növelte. Sok kendoka szeretné megtanulni a titkát ennek a mennek. Nem volna helyes egy újság hasábjain megkísérelni górcső alá vonni egy művészet titkait, melynek kifejlesztésére egy nagy mester egész életét szentelte. Azonban kérésünkre Narazaki úr volt olyan szíves és megengedte, hogy bemutassuk művészetének egy kis darabját magazinunkban.

Ez egy négyrészes cikksorozat bevezetője, mely 1986 márciusától jelent meg a Kendo Jidai magazinban. Írásomban ezen cikkeket veszem alapul, hogy bemutassam e különleges szakértelméről híres kendo mestert, akinek tudása úgy tűnik, erőteljes személyiségében gyökerezik.

Narazaki Masahiko kyoshi 8.dan fokozatú volt, amikor megnyerte az 1977-es Meiji Mura bajnokságot, amely az egyik legnagyobb jelentőségű megmérettetés a magas fokozatú kendósok körében. Ogawa Chutaro (hanshi 9.dan) zen mester a következő képpen értékelte a látottakat:

“Narazaki-san küzdelmei, melyeknek szemtanúi lehettünk a nap folyamán, az élő zen tökéletes megtestülései voltak.”

Azon a napon Narazaki sensei a legtöbb összecsapását csak men-uchival nyerte meg. Mindennapos gyakorlásának megfelelően ismételt kiseme után a küzdelmet egy fejre irányzott vágással fejezte be. Ami ellenfeleit illeti, mindannyian hátratántorodtak Narazaki sensei seméjétől és ki energiájától, mígnem azon kapták magukat, hogy megvágta őket a fejükön. Mindannyian azt mondták, hogy jóllehet tudták, hogy Narazaki vágni fog, de ennek ellenére mégis fogadták a vágást. Men vagy tsuki végrehajtása azután, hogy a végsőkig feszítettük a kisemet, a kendoban a legnehezebb módja a győzelem megszerzésének. A következő mondás rámutat a technikák hierarchiájára: “nincsenek olyan nagy versenyzők, akik a do vágásukról lennének híresek”.

Narazaki mester menjének hírneve nem újkeletű dolog. Már akkoriban, amikor a 8 mm-es kamera kereskedelmi forgalomba került, a néhai Nakano mester (hanshi 9.dan) Narazaki sensei technikáját használta modellként az egyetemi hallgatóinak szánt dokumentumfilmhez. Emellett pedig a néhai Takeda 8.danos mester is így beszélt tanítványaihoz: “Ha 8.danosok akartok lenni, eredjetek és fürkésszétek ki Narazaki menjének titkát!” A 9.danos mester pedig, aki végignézte, ahogyan Narazaki sensei megszerezte a 8. dan fokozatot különleges men vágása segítségével, “a men 8.dan-ja” becenevet aggatta rá.

Narazaki hanshi ma 68 éves, de mégis fiatalos maradt, ami minden bizonnyal a folyamatos edzésnek köszönhető. Minden reggel fél vagy 3/4 óra kocogással kezdi a napot, azután függetlenül attól, hol van épp, a metróban vagy az autóban, elvégzi erősítő gyakorlatait: légzésgyakorlatokat végez életerejének (tan-ryoku) növelése céljából, emellett hangsúlyt fektet az altest, a has és a lábak erősítésére is. Ez az edzés azon a gondolaton alapul, hogy az ember fizikai állapotának romlása, ami szoros kapcsolatban áll életerejének csökkenésével, a kendo végét jelenti.

Élete során Narazaki sensei egy 10 éves üres időszakon ment keresztül, amikor nem gyakorolhatta a kendót. Minden 60 év feletti kendoka életében megtapasztalt hasonló hosszabb-rövidebb szakaszt, mert sok évvel a II. Világháború után is még lehetetlen volt kendózni, akár mennyire szerették volna. Narazaki sensei esete azonban más volt, ugyanis 25 éves korától a rákövetkező 10 évet egy fal elött ülve töltötte zen meditációval, miközben arra várt, hogy kivégezzék.

(Megjegyzés: más forrásban azt találtam, hogy Narazaki sensei háborús bűntett (egy amerikai katona  kivégzésben való részvétel, melynek körülményeiről itt lehet olvasni http://home.comcast.net/~winjerd/Page06.htm August 10 incident, 6. bekezdés) miatt 10 évet volt fogságban, ebből 3 évet töltött ténylegesen a halálsoron.(a magyar ford.))

Kendojának szelleme ezen időszakban kovácsolódott.

Mindazok, akik szembekerültek vele egy verseny alkalmával, azt mondták: “Nagyon erős és az embernek az a benyomása támad, hogy ahogy nehezedik a helyzet, úgy lesz egyre erősebb. De valójában semmit sem változik.”

Sutemi no men

1972-ben, miután megnyerte a Meiji Mura Bajnokságot, men-uchiját sutemi no men néven kezdték emlegetni. Vagyis mint olyan a menre irányuló vágást, melyben a túlélésre való vágy legkisebb szikrája sincsen. A sutemi kifejezést néha vakmerő hozzáállás jellemzésére használják, azonban ez esetben arra vonatkozik, hogy az ember teljes egészében az adott pillanatnak szenteli magát, mellőzve minden személyes gondolatot. Támadás előtt Narazaki sensei megnövelte a közte és ellenfele közti feszültséget azáltal, hogy növelte a lehetséges támadások számát. Majd akkor, és csak akkor, amikor az alkalmas pillanat felbukkant, vetette bele magát teljes egészében. Az ezt megelőző mozzanatok során pedig várt, amíg e pillanat létre nem jött és egyetlen könnyelmű támadásba sem bocsátkozott.

“Nem számít, hogy valaki milyen szinten van, mindig adódik egy esély” mondja Narazaki sensei. Ezzel arra utal, hogy a feszültség növelése és az ellenfél kivel történő hátratántorítása következtében megmutatkozik majd egy pillanatnyi gyengeség. A fontos az, hogy ki kell várni ezt a pillanatot úgy, hogy a merevség legkisebb jelét se mutassuk ez alatt.

Narazaki sensei a következő lényeges dolgokat emeli ki:

  • Uralni kell a középvonalat. De ha túl sok erőt használsz az egyik oldalon, az ellenfél megszerzi a középvonalat a másikról. Nem szabad összekeverni a shinai eltaszítását a középvonal megszerzésével.
  • Nézz az ellenfélre, mintha egy távoli hegyre tekintenél. Ebben az esetben, ha úgy adódna is, hogy túl közel kerülsz (chika-ma), képes leszel úgy folytatni a küzdelmet, mintha az ellenfél a megfelelő távolságban lenne.
  • Előítélet nélkül tekints az ellenfélre. Nem számít mekkora tudással bír, hessegess el minden gondolatot a fokozatát, kedvenc technikáját illetően stb. Gondolj Dógen zen mester alábbi versére:

Nagy azok száma, akik
átkelnek a Gojo-hídon.
Lásd mindőjüket annak, akik.

Talán ez a vers foglalja össze legtömörebben életfilozófiájának lényegét.

(…)

Franciából angolra fordította Alexander Monteil a McGill Egyetemi Kendo Klub részére 2002 Decemberében.

A cikk eredetije: http://mcgill-kendo.ca/eng/textes_experts/NARAZAKIengl.htm

Fordította: Vachter Ákos

Narazaki hanshi (68 éves) és Taniguchi hanshi (69.éves) 1990-ben, a 38. Kyoto Taikai-on

Megjegyzés:

Ő az a Taniguchi Yasunori (hanshi 9.dan) aki 82 éves korában az 50. Össz-Japán Bajnokság szünetében tartott bemutatót 7. és 8. danosokkal, ami megtekinthető itt: http://www.youtube.com/watch?v=-myBW-ubCiU

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s