Fujii Minoru hanshi előadása


fujii sensei-1
Fujii Minoru hanshi

Fujii Minoru sensei kendó előadása

kendó Hanshi 8.dan,
az Össz-Japán Kendó Szövetség bizottsági tagja,
Hokkaido Egyetemi Kendo Klub Shihan-ja (vezető mestere)
Az előadás elhangzott: Kenshikan Melbourne, 2006. júl. 4. vasárnap
Az előadás hat részből állt össze

1. Kendó történelem
2. A kendó jellemzői
3. A kendó értéke
4. A kendó gyakorlásának hatásai
5. A kendó eszméje
6. Az oktatók szerepe

 

Ha elfáradok, egyszerűen előbb fogom abbahagyni az előadást. (Megjegyzés: Erre a valóságban nem került sor, hiszen az előadás a tervezetthez képest egy órával tovább is tartott.) Az Össz-Japán Kendo Szövetségnél az ilyen előadásokat állva szokás végighallgatni. A nézők sem ülhetnek le. Azonban most mindannyian nyugodtan foglaljanak helyet.

 

1. Történelem

 

A kendó a japán kultúra egyedülálló terméke. Kezdeti formái állatok élelemszerzés céljából történő levadászására irányultak, sokkal később pedig a Harcos Fejedelemségek Korában (Sengoku Jidai) a kard politikai szerephez jutott. Ettől kezdve a kardokat, lándzsákat, botokat stb. azért készítették, hogy embereket öljenek velük.
   Később, a Tokugawa  sógunátus idején megalkották a busidó eszméjét. A kardokat már nem háborúskodásra használták, hanem kardvívó iskolák alakultak, melyek a gyilkoláson alapulva fejlesztették a kard használatát. Volt idő, amikor egyszerre 4-500 különböző kardvívó és más fegyver használatát oktató iskola (ryuha) létezett Japánban.
   A kendó több különböző iskolából alakult ki, ezek közül néhány példa az Itto-Ryu (一刀流), a Yagyu-Shinkage Ryu (柳生新影流), vagy az Ono-ha Itto Ryu (小野派一刀流). Tokugawa Ieyasu választása a Yagyu Shinkage Ryu iskolára esett, mivel ez nem a kard gyilkos oldalára helyezte a hangsúlyt, hanem épp ellenkezőleg, arra a szemléletmódra, ami a kardra, mint egy spirituális, az emberi jellemet formáló eszközként tekintett.
A Yagyu Ryu két kulcsfontosságú elgondolásra épült: ezek pedig a satsuninto (殺人刀) és a katsujinken. A satsuninto szó szerinti jelentése “az embert ölő kard”, a katsujinken (活人剣) pedig “az életet adó kard” vagy “jellemformáló kard”.
   Így történt, hogy az embert ölő kardból kialakult az emberi életet fejlesztő, életet adó kard. A Tokugawa klán több mint háromszáz békés éven át uralkodott, ami a katsujinken szemléletmódjának volt köszönhető. A mai kendó ezt a vonalat viszi tovább, ahol a cél nem erősnek lenni, vagy legyőzni másokat, hanem az emberi kultúra, az emberi jellem fejlesztése.

2. A kendó jellemzői

 

A kor nem számít a kendóban.
A nem (hogy valaki nő vagy férfi) nem számít a kendóban.
Az időjárás sem számít. (Mivel zárt térben edzünk.)
Az emberek már nem halnak meg többé a kendó gyakorlása közben.
A kendó egy élethosszig tartó tevékenység. Ma köztünk Nagae sensei a rangidős senpai. Mennyi idős ön, sensei? 85 éves! Sokan az itt jelenlévő mesterek között túl vannak a hatvanon. Ne legyenek türelmetlenek az előrehaladás tekintetében. Csak törekedjenek arra, hogy 80 évesen is még kendózzanak.

 

A kendó gyakorlásának célja a technika, az elme és a testi kondíció fejlesztése. Sok dolognak, amit a dojo-ban tanulunk, jó hasznát lehet venni a társadalomban.

 

3. A kendó gyakorlásának haszna

A koncentrációs készség fejlesztése. (kiryoku 気力)
-megfigyelőképesség
-gyors döntéshozás
-hasból kiinduló erő (tanryoku 丹力)
-viselkedés
-tisztesség
-kitartás
-az elme kiszélesítése
-szimpátia, nagylelkűség
-szerénység

 

4. A kendó értéke

 

A kendó művészi természete 
A szépség nagyon fontos a kendóban, ez az aspektus pedig az etikettel áll szoros összefüggésben. Tegnap megmutattam önöknek, hogyan vegyék le szépen a men-jüket és hogyan helyezzék figyelmesen a men-himo-t mellé a padlóra. Ez egyfajta kifejezésmódja a szépséggel kapcsolatos tudatosságnak. Valójában az etikett nem több, mint a mindennapi tettekben rejlő szépség nagyrabecsülése. Például, ha nem fújják ki hangosan az orrukat egy vacsora asztalnál a többiek közvetlen közelében, hanem előbb arrébb mennek és tőlük távol végzik ezt el, az is a szépség, egyúttal mások érzéseinek méltatása. (Megj.: Japánban kifejezetten udvariatlannak tartják a mások szeme láttára történő orrfújást.)

 

A kendó harci jellege
Erről már beszéltünk az előadás elején a kendó történelme kapcsán.
A kendó nevelő jellege
A kendó célja a társadalmat alkotó emberek nevelése, fejlesztése.
A kendó verseny jellege
(Ebben a részben Fujii sensei kifejtette, hogy mennyire megrémíti, hogy sok oktató csak a győzelem megszerzéséhez szükséges technikákat oktatja a tanítványainak, ugyanakkor más fontos részeket, mint az etikett és a szépség, teljesen figyelmen kívül hagy.)

 

5. A kendó eszméje

 

A showa kor 50. évében, 1975-ben az Össz-Japán Kendó Szövetség közzétette a Kendó Eszméjét, amely szerint a kendó eszméje “az emberi természet fegyelmezése a japán kard alapelveinek elsajátítása által.”

 

ajkf logo

 

Az Össz-Japán Kendó Szövetség címere egy kör, mely három másik különböző színű kört foglal magába. Ez a három szín a piros, a kék és a fehér. A piros jelképezi a tudást (chi 智), a kék a szimpátiát (jin 仁) a fehér pedig a bátorságot (yu 勇). Ebben az esetben a gonosszal szembeforduló bátorságról van szó.
A kör jelképezi a világ teljességét, valamint utal a békére is. (wa 和, jelentése egyszerre béke és kör). A kör ezen kívül kifejezi a négy évszak körforgását is, a születés, a növekedés, a hanyatlás, a halál és az újrakezdés ciklusát. A kör kapcsolatban áll a katsujinken eszméjével is. Végezetül, a kör, mely a négy évszak körforgását jelképezi, az Itto Ryu titkos tanítása (okuden 奥伝).

 

礼に始まる、礼に終わる Rei ni hajimaru, rei ni owaru.
Egy kendós mondás szerint: “a kendó az udvariassággal kezdődik és azzal is ér véget”. Ez azt jelenti, hogy a viselkedés a legfontosabb. Egy kendoka nem lehet büszke a győzelmére és nem lehet csalódott, ha vereséget szenved. Az önkontroll nagyon fontos, valamint a másokkal való tiszteletteljes bánásmód is az. Tulajdonképpen a budó szellemisége közvetlen kapcsolatban áll az emberi jellem csiszolásával.

 

Seme
Most pedig szeretnék szólni pár szót a támadás egy különleges módjáról, amit úgy hívunk, seme (攻め).
Először is, hadd mondjam el, hogy kétféle elgondolás vonatkoztatható egy teljesnek mondható támadásra: az egyik a shin ki ryoku itchi (心気力一致), a másik a ki ken tai ichi (気剣体一致).

 

A Shinkiryoku arra az elengedhetetlen éberségre utal, ami ahhoz kell, hogy végre tudjunk hajtani egy sikeres támadást, ami nem más, mint amikor a szándékotok, az energiátok és fizikai erőtök összhangba kerül.

 

A Kikentaiichi a vágás végrehajtására vonatkozik, amely során a vágás összes alkotóeleme, vagyis a kiáltás, a kard, a láb és testmozgás egységet alkot.

 

A seme létrehozásának számos szintje van. Először is a kardok találkozása. Amikor alig egy kis távolság választja el azokat, ott kezdődik el a seme. Azután azt, amikor a két kensen (kard vége) találkozik, úgy nevezik, hogy shokujin (触刃). Amikor a két kard keresztezi egymást, azt pedig úgy hívjuk, hogy kojin (交刃).

 

seme diagram (1)
Sokféle seme vezethet egy vágáshoz. Az én tanárom, Sugawara Keisaburo (9.dan hanshi) mottója a következő volt:

 

勝って 打つ katte utsu – “Győzz (előbb, majd) vágj”
Ez azt j elenti, hogy először meg kell szerezned a győzelmet a seme által, majd azt követően elvégezned a vágást, amikor már legyőzted az ellenfeled. De mi a seme? Hogyan használhatod?

 

Három féle seme van:
1) seme az ellenfél ki-je ellen
2) seme az ellenfél kensen-je ellen
3) seme az ellenfél technikája (waza) ellen

 

Mit jelent az, hogy seme az ellenfél technikája ellen? Ez azt jelenti, hogy te lépsz be előbb és nem hagyod, hogy érvényesíthesse a technikáját. Erre példa a debana waza.

 

tachiai diagram
Most arról szeretnék beszélni, amit úgy nevezünk, a kendó négy betegsége. Ezek a félelem, a kétség, a meglepetés, elbájolás ( 驚懼疑惑 kyo, ku, gi, waku). Ha ezek bármelyikét felfedezed az ellenfeleden, vágj. Ha észere veszel egy nyitást, támadj száz százalékkal. Ne tarts vissza semmit, ne gondolj arra, hogy az ellenfeled vajon mit fog tenni, hogy ellentámadjon. Csak tégy bele mindent a támadásodba. Mi azért is edzünk, hogy eltüntessük ezt a négy betegséget a kendóból.

 

Tegnap, amikor együtt gyakoroltam egy másik Hokudai-beli mesterrel, ő egyszerre seme-t gyakorolt a kotémra én pedig válaszképpen kicsit megemeltem a shinai-mat. Erre én úgy tekintettem, mint egy elvesztett pontra, habár valódi yuko datotsu nem történt. De már az elég volt, hogy az ellenfelem képes volt megidézni bennem a kendó négy betegségének egyikét. Ez az oka annak, hogy én egy a szokásosnál rövidebb shinai-al edzek. Ha valami zavart érzek az elmémben, rendszerint egy igen rövid shinai-val gyakorolok. (Rövidebbel, mint egy 34-es shinai. B.S) Ez a rövid shinai rákényszerít, hogy erős elmével megszerezzem és uraljam a középvonalat a shinai hátrányos rövidségének dacára. Én ezt a módszert fejlesztettem ki az elmém edzésére.

 

Azonban amikor ezt a rövid kardot használom, az ahhoz hasonlít, mint amikor a kodachi van a kezünkben. Egy nagyon kis mértékben magasabb kamae segítségével viszont vissza lehet nyerni a távolságot, tehát valójában szinte nincs is változás a maai-ban.

 

shinai length

 

A bal kéz az elme. Egy folyton mozgó bal kéz egy zavart elmére utal. (zavart = nem nyugodt).  A fudoshin, vagyis a mozdulatlan elme elérése az ideális cél. Ha a bal kéz az elme, akkor a jobb kéz a technika.

 

Japánban azt szokás mondani, hogy “a rossz technika forrása a laza hónalj”, ami a karok és a törzs közti résre utal.

 

Ha a kensen magas, a kote nyitott. Ha a kensen alacsony, a men nyitott. Ha a kensen megemelkedik egy technika során, akkor a do van nyitva.

 

A kensen mozgásának mindig nagyon finomnak kell lennie. Ne mutasd ki a támadásra való vágyad. Ne sóvárogj a pont megszerzésére. Ugyanakkor a tenuguim-on lévő mu (無), vagyis üresség nem azt jelenti, hogy “ne tégy semmit”. Hanem azt jelenti, hogy ne legyen az elmédben kész gondolat az elkövetkező cselekedetről.

 

6) Légzéstechnika

 

A légzés nagyon fontos része a kendónak. Ez természetes, hiszen, ha abbahagyjuk a lélegzést, meghalunk. Úgyhogy folyton lélegzünk egész nap és egész éjjel. Szeretnék tudni, hogy erősíthetik meg a tanryoku-t a légézés segítségével? Ennek van egy nagyon egyszerű és bárhol gyakorolható módja. Tegyék az egyik kezüket a tanden-re, ami az alhas tájékát jelenti, kb. 5 cm-rel a köldök alatt. Lélegezzenek be gyorsan, megtelítve a tüdejüket. Ezután olyan lassan lélegezzenek ki, amilyen lassan csak tudnak, hogy érezzék közben, ahogy mozdul a kezük. Gyakorolják, hogy a kilégzés minél tovább tartson.

 

A kendóban a légzés szoros összefüggésben áll a támadás pillanatával, ugyanis rendkívül nehéz, mondhatni lehetetlen támadni a belégzés pillanatában. Valójában a lélegzetvétel pillanata egy tökéletes nyitás a támadásra. Japánban a belégzést úgy nevezzük, hogy kyo (hamisság, az igazi ellentéte 虚), a kilégzés pedig, hogy jitsu (実 igazság, valódiság).
A kifelé áramló lélegzet erőt ad és nincs gyenge pontja. A befelé áramló lélegzet suki-t (隙), vagyis gyenge pontot hoz létre.

 

Zárszó

 

A kendóban nagyon fontos megszerezni a kezdeményezést /középvonalat  (sen 線).
A kendó nem a technikák gyakorlására van.
A kendó nem a vágás és nem várakozás.
Nemrég azt olvastam, hogy “a kendó szempillák”. Sokat töprengtem ezen, végül arra jutottam, hogy ez azt jelentheti, hogy a kendó valami olyan, ami ott van épp az orrod előtt, de mégsem látod.

 

Mostanra jócskán kifutottunk az időből. Úgy gondoltam, hogy szólok pár szót az oktatók szerepéről, de aztán arra jutottam, hogy itt van önöknek Nagae sensei. Japánban ezekről a dolgokról, amiket most elmondtam, nem szokás beszélni. Nem terjesztik ezeket széles körben. Én bolond, azonban mindent  kifecsegek!
Köszönöm szépen a figyelmet!

 

(Ezt a leírást az előadás közbeni jegyzeteimből írtam és nem arra hivatott, hogy átfogó fordítása legyen Fujii sensei szavainak. Inkább egyfajta emlékeztető azoknak, akik ott voltak, illetve ízelítő azoknak, akik nem. A jegyzeteket Yano Yoichi sensei angol tolmácsolása alapján írtam. A hibák engem illetnek. Bármilyen helyesbítést vagy kiegészítést szívesen fogadok azoktól, akik jelen voltak. Ben Sheppard, Melbourne, 2006.) 

 

Magyarra fordította: Vachter Ákos
Megjegyzések:

 

A néhai Sugawara Keisaburo 9.danos hanshiról (született 1911-ben Akita prefektúrában, Takano Sasaburo tanítványa volt) az alábbi linken megtekinthető egy rövid felvétel:

 

Valahol egyébként mintha azt olvastam volna, hogy Fujii hanshi is néhány évvel ezelőtt elhunyt, de nem találtam meg, hogy hol láttam.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s