Shimano Ryoichi: Kendó titkaim


kyoto2012

Bevezető

A klasszikus japán kardvívó iskolák (Koryu) mindegyikének megvoltak a maguk titkos tanításai, melyek az iskola alapítójától származtak és szájhagyomány útján adták tovább őket. Ezek a tanok mindig a mesterről annak legidősebb fiára szálltak. Sok ezek közül azonban mára nyilvánosságra került. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy manapság már nem kell életre-halálra menő kardpárbajokat vívnunk egymással, és ebből következik, hogy az ok, ami szükségessé tette a titkok megőrzését, megszűnt. Valamint a nyilvánosságra hozatalt segítette elő az attól való félelem is, hogy a tanok megfelelő örökösök hiányában egyszerűen elveszhetnek. A titkok nemcsak értékes tanítások, hanem fontos kulturális örökséget is jelentenek. Ilyen körülmények között számos iskola arra az elhatározásra jutott, hogy inkább nyilvánosságra hozzák rejtett tanításaikat, ezáltal szolgálva azok fennmaradását a japán kultúra részeként.

Véleményem szerint az ember Kendójának fejlődése teljes egészében a Jitoku-n, vagyis a dolgok megértésén alapszik. Ennél fogva ismerni egy titkot és mesterfokon elsajátítani azt, két különböző dolog. A valóságban akadnak olyan titkos tanítások is, amelyek egyesek számára egészen értéktelennek tűnhetnek, azonban kifejezetten ezek jelentik azt az egyszerű és tömör tudást, amire az alapító a szüntelen harcok és gyakorlás során szert tett.

A titkok, melyeket a következőkben kívánok megosztani, az én személyes titkaim és nincs közük a múlt nagy kardvívómesterei által kifejlesztett tanításokhoz. Némelyek úgy gondolhatják, hogy nem sok értelmük van. Azonban megeshet az is, hogy lehetőséget adnak arra, hogy változtassanak a Kendójukon, vagy akár az életükön, hiszen ahogy korábban mondtam, a Kendo a Jitoku-n alapszik. A titokhoz mindig szükség van a tényleges gyakorlásra is, mely által valósággá válhat. Ha titkaim olvasása közben olyasmire bukkannak, amit használhatónak találnak, kérem alkalmazzák azt a Kendójukban.

Kockáztatva azt, hogy esetleg dicsekvőnek tűnök majd, igyekeztem gondolataimat lényegre törően megfogalmazni. Szívesen hallanám, hogy miként vélekednek róluk, hogy én is esetleg beépíthessem az Önök gondolatait a Kendóm gyakorlásába.

SHODEN – Az első könyv

Mozdítsd ki magad az ellenfél középvonalából

futabayaA Kendó küzdelem gyakran úgy írható le, mint harc a középvonalért. Ugyanakkor mialatt a harcosok igyekeznek uralni azt, sokszor megtörténik, hogy a saját középvonaluk szembe kerül az ellenfélével.  Ilyen esetben a Seme egészen vonalszerűvé válik és a meccs végkimenetelét a vívók ereje és gyorsasága fogja eldönteni. Kérem, vessenek egy pillantást az alábbi képre (jobb oldalon, lent), mely Dr. Takaoka Hideo: Hara wo Nakushita Nihonjin c. könyvéből származik. Dr. Takoka ezen kép segítségével szeretné szemléltetni a múltbéli és a jelenkori Sumo közti különbséget. Az ő elmélete szerint a mai Sumo olyan, mint a ceruzák hegyének csúcsával való küzdelem, míg a régi Sumo sokkal inkább hasonlított az egész ceruzahegyek küzdelmére. Az első esetben a mérkőzést az erő és a gyorsaság dönti el, míg a második esetben a példa arra utal, hogy a technika hatástalanítja az ellenfél erejét azáltal, hogy a harcos kimozdul ellenfele középvonalából. Amikor megláttam ezt a képet, arra gondoltam, hogy ez a Kendóra is alkalmazható. pencilA modern Kendóban inkább távolról szokás beugrani és a mostani stílus nagyon erősen hasonlít az első példára, a ceruzák hegyének végével való küzdelemre. Kérem, vegyék a fáradságot és képzeljék el a Kendót, ami a második példának felel meg. Úgy vélem, hogy miközben arra törekszünk, hogy megszerezzük a középvonal feletti uralmat, egészen elfeledkezünk arról a technikáról, hogy mozdítsuk ki azt, mivel a Sumo-val vagy a Judo-val ellentétben a Kendóban nem ragadjuk meg egymást, nincs közvetlen fizikai kontaktus. Ha képesek vagyunk kimozdítani a testünket az ellenfél középvonalából, hiába rohamoz felénk teljes erővel és sebességgel, akár egy lövedék, el fog haladni mellettünk anélkül, hogy akár megérintene, mi pedig könnyedén elérhetjük őt egy minimálisan szükséges erővel és sebességgel, hiszen pontosan az ő középvonalának irányában nézünk.

Légy bushi

Elmesélek egy érdekes történetet. A Kendo szabályai között van egy rész, ami a shinai elejtéséért járó büntetéssel (Shinai-hanashi) foglalkozik. Habár manapság igen ritkán fordul elő ilyesmi, de a szabályok értelmében Hansoku-t vagyis büntetőpontot ítélnek meg az ellen, aki a tettet elkövette. Hallottam, hogy egyszer, amikor megalkották ezt a szabályt, egy sensei azt javasolta, hogy ezt inkább Ipponnak kellene tekinteni, mintsem büntetőpontnak, hiszen a kard elvesztése egy csatamezőn egyenlő a halállal. Sok sensei egyetértett ezzel a felvetéssel, és megkérdezték Ogawa Chutaro mestert is, hogy mit gondol erről. Ogawa sensei pedig gondolkodás nélkül azt felelte, hogy ez „Bushi no Nasake” („A Bushi kegyelme”). Önök mit gondolnak erről? A szabályok értelmében egy vágás, mely közvetlenül azután ér célt, hogy az ellenfél elejtette a kardját, érvényesnek tekintendő. Azonban az előbbi történet fényében valóban megvághatunk valakit, akinél nincsen shinai? Nem kellene inkább megvárnunk, amíg ellenfelünk összeszedi magát, kézbe veszi shinai-ját, ahelyett, hogy igyekszünk ezt kihasználni, mint a legalkalmasabb pillanatot a győzelemre? Vajon ilyen egy igazi Bushi?

Kérem, gondolkodjanak el ezen. Ha a shinai, amit a kezében tart, igazi kard volna, milyen fajta Kendót mutatna? Képes volna megölni ellenfelét, kihasználva annak pillanatnyi védtelen helyzetét? Ha igen, az nem lenne több, mint puszta gyilkosság.

Úgy gondolom, az ilyesfajta kérdések kifejezetten filozofikusak és sokat lehet tűnődni azon, hogy mi a helyes válasz. Ugyanakkor a válasz nagyban függ attól, hogy Önök hogyan tekintenek a Kendóra, és milyen viszonyban vannak vele. Ugyanakkor nem rossz ötlet egész életünkben úgy gyakorolni a Kendót, hogy közben a helyes választ kutatjuk, nem gondolják?

Chuden – Második könyv

A Kendó Jitoku (ön-megismerés), melyek fordulópontokká válnak

Ahogyan a bevezetőben írtam, úgy hiszem, hogy a Kendóban való előrehaladás folyamata teljes egészében a Jitoku-n (a dolgok megismerésén) alapul. Emiatt kicsit kényelmetlenül érzem magam, amikor a vizsgákra utalok a titkaim felfedése során. Ugyanakkor, ha visszatekintek a Kendómra, egy sikeres vizsga mindig lehetőséget biztosított arra, hogy átgondoljam az addigi Kendómat. Ahogy a következő szintre lépek, folyton számos olyan dolgot felismerek, amikre addig nem is gondoltam, miközben tanácsot kapok a Mesteremtől, nézem, ahogy mások küzdenek, vagy amikor a régmúlt mestereinek tanítását olvasom. Ebben a részben szeretnék néhány pontot kiemelni, melyekre az adott szinten kiemelt figyelmet fordítottam.

Yondan

Kezelni az ellenfelet. Mozgatni őt Kyo-val.

Godan

A bal kéz mutatja az elme állapotát. Nem szabad mozgatni a bal kezet.

A jobb kéz fogása. Annak is a könnyedsége. Kifejezi a komolyságot.

Rokudan

Hogyan uraljuk a középvonalat?

Mi az igazi Seme?

Amikre jelenleg figyelek:

Előre látni.

Haja-Kensei (a gonosz visszaszorítása és a helyes út előmozdítása)

Légzés.

OKUDEN – Harmadik könyv

Minden reggel felkeresem a Noma Dojo-t a tokióbeli Gokoku-jiban. Az én házam Saitama tartomány északi részén van, így két órába is bele telik, amíg vonattal a Dojo-ba jutok. Így ha 4 órakor kelek és elérem az első vonatot, akkor még időben odaérhetek a reggel 7 órakor kezdődő edzésre.

Három évvel ezelőtt, egy reggel, amikor épp az edzéshez készülődtem, odajött hozzám egy Sensei és suttogva azt kérdezte: „Shimano-san, Shimano-san, tudni akarod a titkot, hogyan légy erős kendós?” Elgondolkodtam azon, hogy mit is akarhatott ezzel mondani, egyszersmind miért pont énhozzám jött oda, amikor sok más kendós is volt a teremben. Eléggé meglepődtem, de ugyanakkor kíváncsivá is tett. Így, bár azt gondoltam, hogy igen furán viselkedik, azt kérdeztem: „Igen. Elárulnád kérlek a titkot?” A Sensei egy pillanatra belenézett a szemembe, majd szelíden ezt mondta: „Csupán annyi, hogy légy jóban a feleségeddel.” Azzal megfordult és visszament a helyére.

Ekkor jöttem csak igazán zavarba. Hogy legyek jóban a feleségemmel? Hogyan lehet ez a titok ahhoz, hogy erős kendós legyek? Teljesen, totálisan össze voltam zavarodva.

Később azonban, ahogy sokat gondolkoztam ezen, rájöttem, hogy valójában mennyire szerencsés is vagyok, hogy minden reggel edzhetek a Noma Dojo-ban, ahogy aznap reggel is.  Természetesen köszönettel tartozom a Kodansha társaságnak, akik üzemeltetik az edzőtermet, de emellett ráeszméltem arra is, hogy a családomnak köszönhetem, hogy ezt megtehetem. Rájöttem, hogy korábban úgy gondoltam, hogy a Kendó egy személyes dolog és nem igen törődtem a családommal, amikor a Kendóra került a sor. Ugyanakkor azért tudok reggelente eljönni otthonról az edzésre, mert az otthonomban béke van. A körülöttem lévő embereknek köszönhetően tudom megőrizni a higgadtságomat. „Jóban lenni a feleségeddel”, nos ez határozottan az egyik titka annak, hogyan légy erős kendós. De ez nemcsak a kendóra igaz. Hanem lényegében akkor tudjuk a munkánkban is a maximumot nyújtani, ha otthon minden rendben van. Miután ezt megértettem, másoknak is elkezdtem továbbadni ezt a titkot, amikor elmentünk meginni egy-egy italt a barátaimmal.

letöltés (1)
Nemaki

Egy nap aztán elmeséltem a Sensei-nek, hogy terjesztem a titkot, amit átadott nekem. Ő azt felelte: „Ó, tényleg? Ez jó. Egyébként, mit viselsz lefekvéshez?” Ettől a furcsa kérdéstől megint zavarba jöttem.  Épp válaszoltam volna, amikor azt mondta: „Nemaki-t* kéne viselned. Nem holmi pizsamát.” Ezzel megint rendesen összezavart. Vajon hogy függ össze a titka és ez a kérdés? „Emlékezz azokra a jelenetekre a tv sorozatokban. A szereplők mindig pizsamában vannak, amikor összevesznek a házastársukkal. Nemaki-ban nem lehet összeveszni.” – mondta és nevetni kezdett.

De miért éppen Nemaki-t és nem pizsamát? Miért jött elő ezzel, amikor szóba hoztam a titkát? Talán már ki is találták. A pizsama esetében időbe telik, amíg kibújik belőle az ember. A Namaki-t azonban egy mozdulattal szét lehet nyitni elől. Nos, igen a feleségünkkel jóban levés lényege ilyen dolgokon is múlik.

Így hát az én Kendó titkom Okudenje ez, „légy jóban a feleségeddel”, a módszer pedig „lefekvéshez viselj Nemaki-t”. És egyáltalán nem viccelek. Kérem, ne értsenek félre. Ha kétségeik támadnak a kendójukat illetően, miért nem néznek szembe azzal, aki mellett nyugovóra térnek. Jó párnak lenni könnyűnek tűnik, de ugyanannyira tűnik nagyon nehéznek is.

Elhatároztam, hogy gyakorolni fogom a „jóban levést a feleségemmel” és a Kendónak szentelem magam és úgy döntöttem, hogy felfedem ezt ebben az Okuden-ben.

Egyébként amikor egy nap részt vettem egy barátom esküvőjén, megkértek, hogy tartsak egy beszédet, így elmondtam azt, amit a fentiekben leírtam. Többen is azt mondták, hogy nagy hatással volt rájuk. A párnak szánt esküvői ajándékom pedig természetesen Nemaki volt.

*A Nemaki egyfajta tradicionális alvó viselet Japánban. Hasonló a Yukata-hoz, ami pedig egy nyári kimono.

Írta Shimano Ryoichi

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható: http://www.st.rim.or.jp/~shimano/doujo/eng/hiden_e.html

Otaki Hiroyuki angol változatából magyarra fordította Vachter Ákos

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s