Az öltözet helyes viselése

Az alábbi oldalon a kendóban használatos ruházatról, annak viseléséről és tisztántartásáról, a cikk után pedig az öltözék és a páncél helyes viseléséről olvashatsz.

Kendo ruházat

Általános tudnivalók a Kenshiről (Kendo- gi, Hakama)

A japán vívás évszázadokon át tartó fejlődésével együtt a kendóban használatos védőfelszerelés és az eszközök is módosultak. A polgárháborúkkal tarkított japán történelemben a harcosok számára a fő cél az volt, hogy békeidőszakban is teljes biztonsággal gyakorolhassák a vívást.
A kendo felszerelés tehát a kendót gyakorló legfontosabb eszköze legyen szó a bambusz kardról (shinai), vagy a páncélzatról (bogu). A kendokának, ezért tisztelettel és odafigyeléssel kell viselnie, gondoznia ruházatát, felszerelését.
Ebben a cikksorozatban a kendo felszerelés egyes részeinek kialakulását és szakszerű használatát kívánjuk bemutatni, valamint tippeket adunk arra, milyen módszerekkel lehet az intenzív igénybevétel mellett a felszerelést ápolni és megóvni.

Untitled-1

A kendóban a tradicionális ruhák használata terjedt el. A japán történelemben a harcosok ruházatában a hatékony használat, kényelmes viselet és az elegancia volt a fő vezérelv. A ma használatos kendo ruházat célja ugyan az, mint a szamurájok páncél alatt viselt alsóruházatának – erősnek kell lennie, de ugyanakkor nem akadályozhatja a mozgást. A korai páncélzatok, melyek az évszázadok során sokat változtak, eleinte kevéssé megmunkált vaslemezekből álltak, melyeket bőrből készült szalagokkal illesztettek össze. Ezért a páncél alatt elengedhetetlen volt egy olyan ruházat, ami védi a harcos testét a vaslemezekből készült rusztikus páncélzattól.

A szamurájok békeidőben is nagy gondot fordítottak a rendezett megjelenésre, ezáltal is sugározva az eleganciát és a magabiztosságot. Ez a ruházat nem sokat változott az évszázadok alatt. A felsőruházat egyik alapvető viselete a bő ujjú kimono volt, amely jóval túlnyúlt a térden. Esetenként egy hasonló formájú alsóruha fölé húzták, amely
nyaknál tűnt elő és övvel rögzítették a deréknál. Talán ez a ruhadarab hasonlított leginkább a kendoban ma is használatos viseletre.
A kimonóhoz többnyire hakamát hordtak, ami egyfajta szoknyanadrágként is felfogható, hiszen bő szára elsőre olyan benyomást kelt, mintha viselője szoknyát hordana.
A bokáig érő hakama merevített szárú, alacsony lépésű ruhadarab volt, oldalán nagy kivágásokkal. Csípőmagasságban övvel kötötték meg, mely a nadrág első és hátsó részén
helyezkedett el. A modern kendoban felső ruházatként a kendo–gi-t, alsó ruházatkén a hakamát használjuk. A ruházat mindamellett, hogy nagyban hasonlít a japán történelemben megjelenő tradicionális viseltre, hasznos funkciót tölt be. Egyrészt fontos a nedvszívó képessége, másrészt tompítja a páncélról lecsúszó vágásokat. A kendo ruházat színe többnyire sötétkék (indigókék), vagy fehér. A gyermekek általában fehér, fekete cikk-cakk mintával ellátott kendo-git viselnek és kék hakamát.

Untitled-2A kendo-gi

A kendo-git úgy tervezték, hogy alá semmilyen ruhaneműt ne vegyünk fel és olyan anyagból készül, ami felszívja a verejtéket. Többféle anyagú és anyagvastagságú lehet a kendo-gi. Minél vastagabb matériából készül annál erősebb, ellenállóbb és jobban szívja a nedvességet. A gi ujjának minden esetben a könyök alatt, körülbelül a kotéig kell érnie, teljesen takarva a könyököt. A kendo-gi hossza optimálisan a combközépig ér, de mindenképp takarnia kell a hakama alatt viselt alsóneműt.

A hakama

A hakama egy bő nadrág, melyet elől és hátul övvel kötöttek meg a derékon és a hivatalos vagy ünnepélyes japán stílusú ruházat részeként a kimonó alatt viselték a szamurájok. A férfi hakamák az idők során sok változáson mentek keresztül: a szár kibővült, redők kerültek a csípő részre, összekötő zsinór került a szegélyre a bokánál. A kendóban használatos hakama a késő 17. században vált népszerűvé, mely a lovaglást is
lehetővé tette.
A hakamán elöl öt, a hátsó részen egy redő található. Az első öt redő a konfuciánus erényeket szimbolizálja. Ezek számos módon értelmezhetőek. Lehetnek az úr és az alattvaló, szülő és gyermek, férj és feleség, fiatal és öreg valamint a barátok közötti viszonyrendszer szimbólumai.

Jin: irgalom.
Gi: igazságosság.
Rei: udvariasság és etikett.
Chi: bölcsesség, intelligencia.
Shin: őszinteség.

Untitled-3A hakama hátulján egy redő található, ami az egység eszményét jelképezi – egyedül lenni a megoldásnál, az ember ne legyen két elmében egyszerre.
Ezeket a szimbólumokat szem előtt kell tartani a hakama rendezésénél, a redők hajtogatása, megtartása során.
A hakama egyaránt készül pamutból vagy a dakron nevű, speciális anyagból, ami egy vastagabb, sűrűbben szőtt vászon anyag. A hakama anyagának minőségét a szövés sűrűsége, illetve a ruházat súlyának alapján lehet legjobban megállapítani. Fontos figyelembe venni, hogy a pamutból készült hakama mosás után gyakran veszít tartásából és hosszából, könnyebben is gyűrődik, ezáltal a hakama éleit is nehezebb egyenesen tartani.
A dacron hakama azonban mosás után sem veszít méretéből és formáját is jobban tartja. Az ideális méretű hakamának minden esetben takarnia kell a kendóka bokáját. Elöl a lábfejig érjen, a hátsó részén kicsit feljebb az achilles-ín aljáig, szabadon hagyva a sarkat. Amennyiben túl hosszú a hakama, könnyebben lép rá viselője és ez zavarja a mozgást. Mivel a hakama takarja a lábat, fontos funkciója van a kendoban, mert a kendoka mozgása kevéssé kiszámíthatóvá válik. Hagyományos nadrág viselésekor ellenfelünk könnyebben megfigyelhetné lábmozgásunkat, amivel a távolság észrevétlen csökkentése nehezebbé válna. A bőszárú hakamában a lábmunka kivitelezése egyszerűbb, nem
zavar a térdhajlításban, térdnyújtásban. Ugyanakkor a kezdő gyakorlók esetében szerencsésebb a hagyományos nadrág viselése, hiszen így a lábmozgás jobban szemmel
követhető és korrigálható a tanulónak és a mesternek egyaránt.
A hakama nem csak a mozgásban, hanem az egyenes testtartásban is nagy segítséget nyújt. A ruha a derékrészen két vastag övvel van körülkötve, ami megtámasztja a derekat, így könnyebb csípőből indítani a mozgásokat. A hakama hátsó részén a derék részénél egy keményített merevítő is található, a koshi-ita, melynek segítségével könnyebb az egyenes testtartást felvenni és azt intenzív mozgás esetén is szabályosan megtartani. A koshiita mérete eltérő a gyermek, női, illetve férfi hakamákon.

A hakama további hasznos tulajdonága, hogy egyfajta hővédelemmel is szolgál, mivel alul bő és levegős, azonban felül zárt, így a test által termelt hőt megőrzi.

A ruházat felvétele

A kendo-gi magunkra öltése után először a derék magasságában található szalagokat kell megkötni, amik a ruha belső felén találhatók. Ezután a mellkas magasságában lévő szalagokat kell rögzíteni úgy, hogy a masnira kötött szalagok vízszintesen
álljanak:

Untitled-4
A hakama felvételekor először az elülső részén található övet kell derékmagasságban megkötni. Két-szer tekerjük körbe a derékon, majd hátul masnira kötjük. Ennek a masninak szintén vízszintesen kell elhelyezkednie. Ezután a koshi-ita részt kell eligazítani, hogy a deréknál kicsit magasabban helyezkedjen el, így rögzítve tartásunkat, majd a hakama hátsó részén található övet kötjük meg kétszer elöl. Ezt ábrázolják az alábbi rajzok:

Untitled-5

Untitled-6

Untitled-7

Az övek megkötésénél figyeljünk arra, hogy a kötés, illetve a csomó mindig középen legyen. A hakama felvétele után ügyelni kell arra, hogy a kendo-gi ne legyen gyűrött, ezért a gi hátsó részét függőleges irányba kell meghúzni, ezáltal kisimul. Soha ne feledjük, hogy a rendetlenül felvett ruházat a testtartásra is kihat és rossz benyomást kelt. Nem szabad annak az alapszabálynak ellentmondani, hogy kendót tanulni kizárólag megfelelő megjelenésben lehetséges. Mindig tiszta és rendes felszerelésben gyakoroljunk. A koszos, foltozott, lyukas ruha a kendós szégyene.

Untitled-8
A kendo gi és hakama hajtogatása

A Kendo-gi és Hakama tisztántartása

Sokan úgy vélik, hogy a kendo gi és hakama olyan anyagból készül, ami mosásnál, meleg víz hatására összemegy, zsugorodik. Ez nem teljesen igaz. A pamut ruházat a gyártási folyamat során jelentősen kinyúlik. Miután a ruha elkészült, a pamut fokozatosan összehúzódik eredeti méretére. Ezt a folyamatot gyorsítja fel az áztatás, például mosáson keresztül. A hakama leginkább az első mosás során zsugorodhat, de bizonyos fokig még a második mosás után is veszíthet eredeti méretéből, ezért külön figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ne forró vízben mossuk, vagy áztassuk a ruházatot.
Az indigóval festett kendo-git először ki kell fordítani és kézzel kell mosni. Az indigóval festett hakamát a kendo-gihez hasonlóan kell tisztítani, azonban az áztatásnál érdemes összehajtva vízbe helyezni, hogy a hakama megtartsa redőit. A kendo ruházatot ne mossuk együtt egyéb ruhával, hiszen az indigóval átitatott anyag akár többszöri mosás után is színt ereszthet. Tartózkodjunk a mosógép, illetve szárító program használatától. A kendo ruházat mosásakor csak kevés mennyiségű mosószer, vagy öblítő adagolása ajánlott.
A mosás után a ruhát lehetőleg minél előbb terítsük ki száradni. A hakama szárításánál ügyeljünk, hogy a ruha redői egyenesen álljanak. A fentiekből kiindulva nem ajánlott a kendo ruházat minden használat utáni mosása, hiszen veszíthet tartásából és színéből. Ezért javasolt minden használat után, lehetőleg egy jól szellőző helyen szárítani a ruhát.
Edzés, illetve használat utána a ruházatot mindig megfelelően hajtsuk össze és úgy helyezzük el a bogu-táskába. Ezt szem előtt tartva mindig rendkívül fontos ruházatunk rendezett viselete és tisztántartása.

Bánáti Zsombor

Felhasznált irodalom:
All Japan Kendo Federation: Looking
After Your Kendo Equipment
Erdélyi Gábor: Kendo A japán vívás –
szerzői kiadás, 2009. Győr
Yasuji Isniwata: Kendo Equipment
Manual

Az eredeti cikk megjelent: Hissho Magazin I. évfolyam, I. szám / 2011 december

A kendo öltözet és bogu helyes viselése

(Az alábbi képek forrás Koda Kunihide mester könyve)

1

2

3

4

5

HIBÁK

6

7.jpg